IZZ
IZZ, elvont hangutánzó törzsök, s jelenti azon folytonos sziszegő (iz-iz-iz) hangot, melyet a forrásban levő, s égni kezdő nedves testek, pl. nyers faágak, s állati testek adnak, midőn nedveik kifolyva sisteregnek; továbbá magát a hőség, forróság, tűz által felolvasztott nedvet, veréjtéket. Hasonló sziszegő hang jellemzi a német sieden, Sud, a latin sudo, a szláv sus, sis, susit, szókat is. V. ö. IZ, elvont gyök. Ik képzővel lett belőle az elavult izzik, s ebből az élő izzó. Származékai továbbá: izzad, izzaszt igék és további származékaik. Mind hangra, mind értelemre rokon vele a magyar nyelvben az üszk, üszök, üszög szók gyöke: üsz, továbbá aszik szóban asz gyök is stb.
