IZMOS
IZMOS, (iz-om-os) mn. tt. izmos-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Izmokkal biró. Az állati test izmos részei. 2) Minthogy az állati erő leginkább az izmok teljében, s ruganyosságában áll, am. erős, jól termett testalkotásu, karos, czombos, ikrás. Izmos legény. Izmos kézbe való a kard. V. ö. IZOM.
