ISZONYÍT
ISZONYÍT, ISZONYIT, (i-sz-ony-ít) áth. m. iszonyít-ott, htn. ~ni v. ~ani. 1) Iszonyú félelmet v. félelemre gerjeszt; véghez viszi, eszközli, hogy iszonyodjunk valami fölött. A nagy veszély látása eliszonyított mindnyájunkat. 2) Valamit tulságosan félelmessé tesz vagy olyannak fest. Kár oly kis veszélyt annyira iszonyítani.
