ILLĚG
ILLĚG, (il-el-ěg, l. IL, [1]), önh. m. illěg-tem, ~tél, ětt. Gyöke a mozgást jelentő il, s kettős gyakorlati képzőjénél fogva am. aprózva, könnyü mozgásokkal halad, mendegél. Mélyhangon: illog. Összetéve: illeg-billeg v. illeg-ballag. Montovai legénynek, bakancsa van szegénynek, illeg ballag benne. (Népd.). Illeg billeg, majd megáll.
