IDŐSÜL
IDŐSÜL, IDŐSŰL, (i-d-ő-es-űl) önh. m. idősül-t. Törvényes ért. bizonyos idő, pl. harminczkét év multával valamely birtok vagy jog egyik félre nézve érvénytelenné, másik félre nézve pedig érvényessé lesz, pl. midőn valaki a magyar törvény szerént 32 évig némely birtoka fölött jogait nem gyakorlotta, elhanyagolta, ellenben azokat egy másik, ellenmondás, ellenállás nélkül használta, és hatalmában tartotta, az illető birtok az elébbi tulajdonostól elidősült, s a meg nem zavart haszonvevőre szállott által. S ez utóbbi azt az újabb jogi nyelven ,elbirtokolni‘ mondatik. Máskép: évűl, elévűl.
