IDEJÉN
IDEJÉN, (i-dő-je-en) ih. 1) Illő, kellő időben, midőn valaminek történnie kell. Mindent legjobb maga idején tenni. Megismerni idején, mely tejből lesz turó. (Km.). 2) Korán, jókor, a szokott időt megelőzve, vagy igen pontosan megtartva. Idején érő gyümölcs. A jó gazda idején felkel. Idején jöttünk, még senki sincs itt. V. ö. IDE, fn.
