IDEIG
IDEIG, (i-dő-ig) ih. Bizonyos idő folyásaig, hosszaig. Egy ideig, darab ideig, sok ideig, kevés ideig, jó ideig, két-három annyi ideig, hosszu, örök, végtelen ideig. Ideig óráig, am. nem sokáig, nem tartósan. Ideig való, ideig tartó, am. nem örökös, nem hosszú ideig. Ideig-háig, a székelyeknél az idő, ha szóval, mely szintén időt, de régibb időt jelent, öszvetéve, mintegy ikerítve húzamosabb időt akar kifejezni. Világosan mutatja ezt egy másik rokon társa: időre-hára, pl. időre-hára (am. valahára) csak meglesz. Kriza János ugyan úgy értelmezi: bizonyos idő-, kevés időig; de a példában különösen a ,csak‘ szó közbeszurásából is látjuk, hogy ez némi gúnynyal vegyest van mondva, s hosszabb tartalmot fejez ki, mint a szóló várakozását kielégítné.
