HŰS

Teljes szövegű keresés

HŰS, HÜS, (hü-ös v. hü-es) mn. tt. hűs-t v. ~et, tb. ~ek. A lég mérsékletéről mondjuk, mely mintegy középfokon áll a hideg és meleg között, pl. Nyáron hűs a fák árnyéka, hűs a pincze. Hűs szél fú napnyugat után.
„Reggeli szellőcske mosdatja hűs árral.”
Arany.
Máskép: hüvös, hives.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT