HUGYOZIK
HUGYOZIK, (hu-ogy-oz-ik); közönségesen ejtve a gy kettőztetve hallatszik: huggyozik; k. m. hugyoz-tam, ~tál, ~ott. A hugyot kibocsájtja; máskép: hugyik v. hugydik, v. huddik. Tisztességesebben: vizel. Használtatik áthatólag is. Lehugyozza az ágyat. A szopós gyermek meghugyozta a dajkát. Kihugyozza az epét. Giliszta hugyozza a torkát, am. gyomrából valami keserűség felböfög. Még a kutya se hugyozza le, am. legkisebb tekintete sincsen. S magára hatólag: elhugyozza magát, a só nedves időben meghugyozza magát.
