HOZOMÁNY
HOZOMÁNY, (hoz-om-ány v. hoz-o-mány) fn. tt. hozomány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. 1) Szélesb ért. minden, mit valaki hozott, pl. vagyon, érték. Hozományomat elköltöttem. Kevés hozománynyal megtelepedni valahol. 2) Nőhozomány törvényünkben azon ingó vagy ingatlan vagyon, melyet a menyaszszony akár menyekző alkalmával, akár későbben is szüleitől vagy másoktól is kapott, vagy öröklött és férjéhez hozott.
