HÖRPENT
HÖRPENT, (hör-p-en-t, áth. m. hörpent-ětt, htn. ~ni v. ~eni. Egyes hörpöt tesz, vagy iszik; hörp hangon szívja be az italt. Kihörpenteni, felhörpenteni a bort. Olyat hörpentett, hogy a könyei is kicsordultak bele. Ha konczát megetted, levét is hörpentsed, mert úgy mérik a fontot. (Beniczki). Örvendek, midőn hörpentek (km.). Behörpentetik a Nádor-codexben am. behorpad.
