HALAD
HALAD, (hal-ad) önh. m. halad-tam, ~tál, ~t v. ~ott. Gyöke rokonnak látszik lenni a szalad ige gyökével is, mely felcserélés, s illetőleg módosítás megvan a hörpöl és szörpöl, a hunyik és szunyik, a hámlik és számlik (a gyepes föld eke által) igékben, azon megjegyzéssel, hogy a h gyöngébb lehelést, tehát ‘halad’ mérsékeltebb mozgást, az sz pedig szivást, erősebb lélekzést, tehát ‘szalad’ is sebesebb mozgást fejez ki. Így a többiekben is, az alapértelem ezek szerént módosul. Egyébiránt V. ö. H betű. 1) Előre siet, másokat, vagy bizonyos vonalt, tért maga után hagy. Jól, sebesen halad a gőzhajó, gőzkocsi. Már messze haladtak, el nem lehet őket érni. 2) Előmenetelt tesz a müveltségben, tudományokban, stb. A természettudósok nagyon sokat haladtak a legujabb korszakban. A müvelt nemzetek példájára mi magyarok is haladjunk. 3) Némely igekötőkkel, mint: meghalad, túlhalad, fölülhalad, átható értelmű, s am. elhagy, maga után, maga alatt hagy, fölülmúl. Meghaladni a hegytetőt. Túlhaladni a tengert. Fölülhaladni az iskolatársakat tanulásban és magaviseletben. 4) Távol, messze időre nyúlik, késik. Ezen munka ismét továbbra halad. Ami halad, el nem marad. (Km.). 5) Átv. ért. múlik, tünik. Halad az idő, vegyük hasznát. Némelyek hibásan két l-vel irják és mondják: hallad.
