GYÖKIGE
GYÖKIGE, (gyök-ige) ösz. fn. Általán a nyelvtudósok szerént oly ige, mely magában véve gyökszó, s melyből más igék vagy beszédrészek származnak, pl, lego (leg-o) a latinban gyökige, lectito származtatott ige; fut, áll, néz a magyarban gyökigék, futkos, álldogál, nézeget származékigék. Ettől különbözik, s lásd illető helyén: Igegyök; Igető.
