GYILKOS, (2)
GYILKOS, (2), (mint föntebb) fn. tt. gyilkos-t, tb. ~ok. Személy, ki gyilokkal vagy más fegyverrel vagy halálokozó eszközzel, szerrel szándékosan öl meg valakit. Gyilkos vezeti a tolvajt a fogházba. (Km.). Apa-, anya-, férj-, nő-, gyermek-, testvérgyilkos, azaz ki apját, anyját, férjét stb. megöli. Királygyilkos. Bérgyilkos, ki bérben, bizonyos díjért öl, gyilkol. Nemzetgyilkos, am. a nemzet függetlensége, vagy élete ellen törekvő polgár. Orgyilkos. Öngyilkos.
