GURGULYA
GURGULYA, (gur-g-uly-a) fn. tt. gurgulyát. 1) Henger a gurgástól. 2) Kerékalaku fakarika, melyet a gyermekek játék gyanánt gurgatnak. 3) Átv. és tréfás ért. gurgulya szemű, am. kinek szüntelen forognak kidűledt nagy szemei; gurgulya szem, am. kidudorodó nagy szem. 4) Hangutánzó, mely a toroköblögetéskor hallatszó hangot fejezi ki. Rokon vele ez értelemben a héber 
, latin gurgulio v. curculio, hellen γαραριζω, franczia gargouille, német Gurgel, angot gargle, gurgle stb. 5) Növénynem az öthímesek seregéből és kétanyások rendéből; gyümölcse tojásdad, (honnan a neve), karczolt, kicsiny. (Seseli).
, latin gurgulio v. curculio, hellen γαραριζω, franczia gargouille, német Gurgel, angot gargle, gurgle stb. 5) Növénynem az öthímesek seregéből és kétanyások rendéből; gyümölcse tojásdad, (honnan a neve), karczolt, kicsiny. (Seseli).
