GÜBÜ
GÜBÜ, (güb-ü) fn. tt. gübü-t. 1) Göcsös, csomós végü rúd, melylyel a halászok a viz mélyét (gübéjét) megzavarják, hogy az elbujt halak tisztább vizet keresvén eléjőjenek, más részről a zavaros viztől a hálót meg ne lássák. Székely szó, Kriza J. gyüjteménye szerént: 2) Gamatlé, moslék; 3) Háromszéki értelemben: gamat, mocskos. Te gübü, mit gübülődöl annyit? 4) Köpülőfa.
