GUBÓ
GUBÓ, (gub-ó) fn. tt. gubó-t. 1) l. GUBACS.
2) Csomó vagy gombolyag, melybe a selyembogár beköti magát. Selyemgubó. 3) Átv. ért. együgyü, buksi, ostoba, ki butaságában meggubbadva jár.
„Nem ily szelíd az ő keze,
Ha a félgubó és félokos
Dagálylyal járulgat elébe,
Öl akkor, és nem sért nyila.”
Ha a félgubó és félokos
Dagálylyal járulgat elébe,
Öl akkor, és nem sért nyila.”
Kazinczy Ferencz.
