GRÓF
GRÓF, fn. tt. gróf-ot. Egy a német Graf szóval, de amely sok más nyelvben is feltaláltatik, s a német nyelvbuvárok szerént eredetileg felügyelőt,, főnököt jelent, noha származtatásában különböznek a vélemények. Eléfordúl ezen szó az ó és ifjabb németeknél s rokonaiknál többféle alakokban, pl. gravio, gravo, grave, kravo, gerefe, gerefa, greve, reve, refa, groefa, graaf, graave, grefve, grefva stb.; ide tartozónak látszik az arab cherif, sherif is. Származtatják pedig némelyek a grau német szótól, mivel előljárókul ősz, tapasztalt férfiak kellettek, mások raffen igétől, mivel azok eredetileg királyi adószedők voltak volna, mások ismét reffan régi szótól, mely fenyitést jelent, továbbá ravo szinte régi szótól, melynek jelentése: gerenda, födél, (angolul roof); vannak kik a latin gravis nevet veszik segitségül, (valamint báró szónál a hason értelmü βαρυς hellen melléknevet). A magyar köznép sok helyütt goróf kiejtéssel használja, melynek gyöke gor vagy gar a magyarban is feltaláltatik, s mint tudjuk nagyot, magosat jelent. 1) Hajdan annyi volt, mint felügyelő valamely ügyben, az itélőszék elnöke, birája vagy oly tiszti személy, ki valamely kerületet, megyét, tartományt kormányozott. 2) Jelennen tiszti czime némely hivatalviselőknek, pl. bányagróf, ki a bányák ügyét igazgatja; palotagróf; zenegróf stb. 3) Köz értelemben tiszteletczime oly úrnak, ki rangra nézve közvetlen a herczegek után következik, akár visel hivatalt, akár nem. E czím hozzánk Németországból származott át. Az árpádházi királyok alatt csak a corbaviai, brebiri és németujvári grófok említtetnek; mert kiknek okleveleinkben a latin comes czím adatik, nem grófok, hanem vagy várispánok vagy fő udvari tisztek vagy oly hadi szolgálatra kötelezett urak voltak, kik a királytól nyert birtokért annak zászlói alatt bizonyos számu vitézekkel hadba menni köteleztettek. A vegyes házakbeli királyok alatt már több urak viselték e czimet, péld. a szentgyörgyi, beszterczei, szepesi grófok; némelyek hivatalczímül is, pl. a temesi, pozsonyi grófok. A ma élő grófi nemzetségek az osztrák házi királyoktól nyerték e tiszteletczimet. Hivatalból ma még csak a temesi, turopolyai és kamragróf neveztethetnek.
