GRIF
GRIF, fn. tt. grif-ět. Ugyanaz a hellen-latin gryphus, német Greif, lengyel, cseh gryf, svéd grip, dan grib, grif, angol griffin, griffon, franczia griffon, olasz grifone, holland grypvogel stb. 1) Mesés állat neve, melyet rendesen szárnyas oroszlántesttel, és madárfejjel festenek vagy irnak le, s rendkivüli nagynak és erősnek mondanak a regék. 2) A keselyük, sőt valamennyi madarak legnagyobbika, melynek kinyujtott szárnyai 18 lábnyira is terjednek. Tar fején hosszu húsos taréj van, felső része fekete- s fehér-tarka, hasa, melle szürke, s közép Amerikában tanyázik; borjukat, juhokat, sőt gyermekeket is elragad. (Vultur gryphus, Condor).
