GÖRÖNGY
GÖRÖNGY, (gör-öngy, dalmátul gruda, csehül hruda) fn. tt. göröngy-öt. Csomóba, csoportba alakult földdarab, keménynyé száradt vagy fagyott darabos sár. Göröngyöket öszvezúzni. Göröngyben megbotlani. Göröngygyel megdobni valakit. Az ő göröngye arany. (Job. 28. 6. Káldi). Ásvány-, érczes göröngyök. V. ö. GÖR és RÖG. A székelyeknél: parancs.
