GARABONCZÁS
GARABONCZÁS, (gara-bonczás) ösz. mn. tt. garabonczás-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Garabonczával vagyis ördöngös mesterséggel biró. V. ö. GARABONCZA. Garabonczás diák, ki a népmese szerént tizenhárom oskolát végzett, és valahol Alföldön bizonyos mélységben tizenketted magával a szerencsekerékre ült, melyről szerencsésen leszállván, (mert egyet közőlök az ördög mindig elragadott), holmi csodálatos és babonás tünemények eléidézésére képessé lőn. A garabonczás diák sárkányon nyargalt, a dühét egyedül fris édes téjjel lehetett megengesztelni. 2) Szemtelenül házsártoskodó, garázda, akadékoskodó. Néhutt: garaboncziás.
