FÜRGETŰ
FÜRGETŰ, (für-g-et-ű) fn. tt fürgetű-t. Ajtósasra közepénél fogva szegezett kis fa, melyet forgatni, s akármelyik végével be lehet az ajtót zárni. A vasból készült fürgetűt huszárbajusz-nak nevezik. V. ö. FÜR, elv. gyök, továbbá: kilincs és retesz.
