FOJTÓ, (2)
FOJTÓ, (2), (l. föntebb) fn. tt. fojtó-t. 1) Személy, ki valakit megfojt. 2) Edényfedő, mely által gőzt, párát elszorítanak, elfojtanak. 3) Szer, anyag, mely az élő állatot megfojtja. 4) Némely palóczoknál am. fekete nyakravaló, melyet a fehérszemélyek ékességül nyakokra szorítanak. 5) A székelyeknél pálinkafőzéskor a katlanban befojtott rövid égő fa.
