FIÓK

Teljes szövegű keresés

FIÓK, (fi-ók) fn. és mn. tt. fiók-ot. 1) Eredeti ért. növekedő, nagyobbodó fi vagy magzat. Fiók veréb, azaz tollasodó, fiók galamb stb. 2) Átv. valamely egésznek egyik alosztálya, egyik része, különösen, tok, szak, táracska. Asztalfiók, ablakfiók, ládafiók. Fiókokban tartják fűszereiket a boltosok, gyógyszereiket a gyógyszerárusok, okleveleiket a levéltárnokok. Kemenczefiók. Így erkölcsi értelemben is. Fiók egyház, fiók gazdasági egyesület. 3) Így nevezik néhutt a növények, különösen törökbuza és dohány fattyuhajtásait, melyeket kapáláskor ki szoktak tépni, innen fiókozni v. fattyazni.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT