ÉSZFOGALOM
ÉSZFOGALOM, (ész-fogalom) ösz. fn. Felsőbb, elvont értelemben vett fogalom vagy eszme, mely úgy keletkezik, ha az ész az egyes létező tárgyak általános és szükséges jegyeit elvonja, pl. ember, mely ezen jegyekből: eszes és állat van képezve, észfogalom (conceptus rationis), mely csak az észben létezik, mert valóságban általános 'ember' nincs, hanem csak egyedek, ú. m. Péter, Pál stb.
