ÉRZÉKISÉG
ÉRZÉKISÉG, (ér-z-ék-i-ség) fn. tt. érzékiség-~t. 1) Tulajdonság, melynél fogva a külső tárgyak benyomását észreveszszük. A durva müveletlen embernek némely tekintetben finomabb érzékisége van, mint a műveltnek. 2) Hajlandóság vagy szokás, melynél fogva az érzéki gyönyörök, testi ingerek könnyen hatnak reánk. Az érzékiség elnyomja a szellemi éldeletet. Érzékiségnek kedvező tanok. Érzékiségbe elmerült század.
