ÉRZÉKĚNY
ÉRZÉKĚNY, (ér-ez-é-kěny v. ér-ez-ék-eny) mn. tt. érzékěny-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Általán, könnyen érző, ki vagy mi a benyomásokat hamar észreveszi, kire vagy mire a benyomások nagy hatással vannak. 2) Különösen, fínom, gyöngéd érző tehetséggel biró. Érzékeny szív, lélek. Érzékeny anya, gyermek. 3) Kényes, ingerlékeny, legkisebb külső hatástól visszaijedő, fájdalomra gerjedő. A betegek rendesen érzékenyebbek az egészségeseknél. Te ma igen érzékeny vagy. 4) Átv. ért. szivreható, keserves. Érzékeny beszéd, panasz. Érzékeny elválás, bucsú, találkozás. Ugyan átv. ért. mondják növényekről is, melyek a külső behatásra könnyen hervadnak, lankadnak.
