ÉRTHET
ÉRTHET, (ér-t-het) tehető ige, m. érthet-tem, ~tél, ~ětt, par. érthess. Tárgyesetet, és kiható ragú neveket vonz, s am. valaminek értelmét, jelentését felfoghatja. Oly világosan szólt, hogy kiki érthette. A mondottakból sokat érthetsz. Mit sem érthetek beszédéből. Leányának szólott, de a menye is érthet belőle (km.). Néha az alatt határozóval is jár. Mit érthetsz alatta? Öszvetéve lásd: ELÉRTHET, MEGÉRTHET, RÁÉRTHET.
