ÉRENY
ÉRENY, (ér-eny) fn. tt. éreny-t, tb. ~ěk. A nehéz és nemes érczek v. fémek egyike, mely szinére az ezüsthöz, becsére, értékére csaknem az aranyhoz hasonlít. Innen fehér aranynak is hívják. (Platina).
Föntebbi nevét érintési erejétől (vis catalytica) vette, melynél fogva puszta érintkezése és jelenléte által eszközöl vegyüléseket és elbontásokat a nélkül, hogy maga vegyészeti változást szenvedne. A mult század közepe táján fedeztetett föl több délamérikai folyó aranytartalmú iszapjában s ezüst szinénél fogva platinának a spanyol plata (= ezüst) szótól neveztetett. Legbővebben találtatik Amérikában, nevezetesen Brasilia és Kaliforniában, s Oroszországban az Ural hegyben. A közelebb múlt években Erdélyben is találtatott Oláh-Pián helység határában a szász-sebesi székben, hol igen nevezetes aranymosás is díszlik. Mint nemes fémből, melynek értéke az arany és ezüst értéke között áll, Oroszországban pénzt is vernek; a vegyészetben pedig lemezek, sodronyok, olvasztó tégelyek, görebek. csészék, kanalak, csónakok, lapoczok képében használtatik, s mint ilyen eszközök valamelyike megbecsülhetetlen, minthogy a legerősebb savak sem támadják meg, – csak a királyvízben olvad fel, – különben megolvasztására igen magas, közönséges tüzelő szereink által ki nem fejleszthető hőfok kivántatik. (Török József tudor és tanár).
