ÉLHETETLEN
ÉLHETETLEN, ÉLHETLEN, (él-het-et-len) mn. tt. élhetetlen-t, tb. ~ěk. Haszontalan, gyáva, ügyetlen, tunya, aki élni nem tud, azaz a szükséges élnivalót sem képes megszerezni, megkeresni, nem világravaló. A dorgáló vagy megvetést kifejező elnevezések között a szelídebbek egyike. Takarodjál dolgodra, te élhetetlen!
