EJTEL
EJTEL, (ejt-el) fn. tt. ejtel-t, tb. ~ěk. A székelyeknél hígmérték neme, mely majd egy kupát, majd egy pintet, majd egy itczét jelent. E határozatlan értelménél fogva valószinű, hogy eredetileg ital. Egy ejtel bor, egy ital bor, mennyit valaki egyszerre megiszik, t. i. ki nagyobb, ki kisebb mértékben.
