EGYÜGYŰSÉG
EGYÜGYŰSÉG, (egy-ügyűség) ösz. fn. Észnek, belátásnak csekélysége, gyöngesége; gyávaság. Együgyűségében elárulta minden titkait. Együgyűsége miatt gyakorta megcsalják. Bibliai ért. egyenes szivüség, őszinteség, az erkölcsöknek tiszta természeti egyszerüsége. Mert a mi dicsőségünk ez, hogy a szívnek együgyűségében forgolódtunk e világon. (Káldi. Kor. II. 1. 12.). Szolgák, engedjetek a testi uratoknak félelemmel és rettegéssel: szivetek együgyüségében. (Káldi. Eph. 6. 5.).
