DADOG
DADOG, (dad-og) önh. m. dadog-tam, ~tál, ~ott. A kis gyermekekről mondatik, midőn már egyes hangokat, s némely könnyebb szókat ki tudnak ejteni; továbbá a fogatlan vén emberekről, vagy szélhüdöttekről, részegekről, kik értelmesen nem birják a szókat kimondani, vagy akadozva, höbögve beszélnek. Dadog a kis fiu. Eldadogni. Máskép: gagyog.
