CZÁFOLÁS
CZÁFOLÁS, (czáf-ol-ás) fn. tt. czáfolás-t, tb. ~ok. Okoskodó észnek munkálata, melylyel valamely állítást ellenokokkal helytelennek, hamisnak, alaptalannak lenni mutogat. Megczáfolás, visszaczáfolás. Szónoklatilag véve: a szónoki beszédnek egyik része, melyben a szónok az ellengördített, ellenvetett vagy ellenvethető nehézségeket önmaga, vagy maga is előadja, és legott alapjaikból kiforgatja. (Confutatio). A czáfolás tehát működés, a czáf pedig a működő észnek fegyvere, eszköze; ez köztök a különbség.
