CSŐSZ
CSŐSZ, (cső-sz) fn. tt. csősz-t, tb. ~ök. Mezőőr, mezőkerülő, ki a határban a tilosokra felügyel, s a tilosba menő marhát behajtja. Csősznek hívják, mert csővel (puskával) szokott járni. Balaton mellékén: botos, ha bottal jár. Dinnye-, kolompér-, kukoricza-csősz. Szabadon jár, mint a csősz lova. (Km). Csősz leszek én a nyáron, itt a pesti határon. (Népdal). Néha a csősz is lop. (Km). Megnyomta lábát a csőszökör. Km. Tájejtéssel: csőz.
