BÜDÖS
BÜDÖS, (büd-ös) mn. tt. büdös-t vagy ~et, tb. ~ek. Kellemetlen rosz szagu, mi előtt orrunkat befogjuk. Büdös hús, büdös láb, büdös száj. Büdös utcza, udvar, konyha. Büdös mesterség. Ne bizgasd, nem lesz büdös. Km. Több helynevek jelzője; pl. Büdöshegy, Büdöskút, Büdöspatak, Büdöstó. Átv. ért. ami nem tetszik, mit utálunk, mitől undorodunk. Büdös neki az iskola; büdös neki a korán kelés, a munka. Büdösben maradt, azaz kudarczot vallott. Km. Büdös, mint a bak. Km. Bőben büdös, szűkben (vagy éhben) édes. Km. Rokonságait l. BÜD alatt.
