BÜD
BÜD, elvont gyök, melyből büdös, büdösödik, büdösít, büdösség származtak. Ugyanaz büz szóval, melynek származékai: büzöl, büzös, büzít. Eredetére nézve utálatból fakadó természeti hang. Rokonok vele gyökben a latin foetor, foetidus, putor, putidus, putorius (görény), a hellen ποϑω, ποω, a szanszkrit púj (büdösít) honnan púti (bűz) pútasz (büdös, büzhödt), stb.
