ÁRPÁD
ÁRPÁD, tulajdon név, tt. Árpád-ot. Némelyek mint Dankovszky, arany pad-tól származtatják; Bíborban született Koszta Arpades-nek írja. Főszemély a kilenczedik századbeli hétmagyar között, s a mai hazánkba költözött őseink fejedelme.
Párduczos Árpád.
S késő százak után méltán láttassa vezérlő
Párduczos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát.
S késő százak után méltán láttassa vezérlő
Párduczos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát.
| Vörösmarty. |
Árpád fia = Árpád maradéka, azaz magyar.
Ébredj nagy álmaidból,
Ébredj, Árpád fia!
Ébredj nagy álmaidból,
Ébredj, Árpád fia!
| Bajza |
Korunkban keresztnévül használják, az ó testamentomi Arfaxad hasonlata nyomán. Ugyanitt előfordúl Árvád helynév is; Erdélyben is van székely falu: Árvádfalva. Régi oklevelekben előfordulnak ezen helynevek is: Árpádér (Arpadir, 1280-ból, Mozsonban) Árpádfejérhegy (Arpadfeeregh, 1211. 1399.), Árpádzuga (Arpadsuka, 1269. Csallóközben) és Árvád (1211. 1229. Jerney. Nyelvkincsek). A persa nyelvben Arvand (zendül arvat, arvant) am. nagyság, méltóság; Orontes hegye; oceán; stb. és személynév.
