ÁLLÍTÁS
ÁLLÍTÁS, ÁLLITÁS, (áll-ít-ás) fn. tt. állítás-t, tb. ~ok. 1) Cselekvés, mely által valamit állítunk, ez igěnek minden érteménye szerint. 2) Különösen: mondomány. Alapos, alaptalan, okos állítás; továbbá: bizonyítás, vítatás. Tanúk állítása. Sokak állítása szerint a dolog így történt. Igekötőkkel: beállítás, kiállítás, fölállítás, megállítás, öszveállítás, melyeket l. saját rovataik alatt.
