ÁGAZIK
ÁGAZIK, (ág-az-ik); k. m. ágaz-tam, ~tál, ~ott, par. ~zál, htn. ~ni. Ágai nőnek, sarjadzanak, szaporodnak. A fák először rigyáznak, azután ágaznak. Átv. ért. ágaznak a folyók, midőn több kisebb mederre szakadoznak; elágazik a nemzetség szaporodás által. Általán elágazik valami, midőn a maga nemében több hasonló részek, tagok, szakok stb. fejlenek ki belőle. V. ö. ÁG, fn.
