AZUTÁN
AZUTÁN, (az-után) ösz. ih. Elbeszélésben az események fonalát tovább szövő szó, mely a jövőt a multtal öszveköti. Némely tájejtéssel és hanyagul szólva: osztán. Népmesélőktől hallani: azután, osztán vagy azutén osztén, vagy azutég osztég, vagy azutánnég, osztánnég. Ezeknek az irodalmi vagy miveltebb társalgási nyelvben nincs helyök.
