ATYA, (1)
ATYA, (1), (aty-a) fn. tt. atyát, tb. atyák. Annyi mint: apa, vagyis nemző. Különben nyelvszokásilag az apa és atya között az a különbség látszik lenni, hogy az apa mindennapiasabb, népszerűbb s bizodalmasabb nevezet, ellenben az atya uriasabb, s nagyobb tiszteletre mutató, s bizonyos rangu, s hivatalu személyeket illet. Lelki atya, gyámatya, egyház atyja, árvák atyja. Atyamester. Atya Isten. Szentséges Atya. Atyám uram, vagy uram atyám. Atyafi, Atyaságod. V. ö. APA.
Legrégibb szavaink egyike, mely első szükségü családi viszonyból fejlődvén ki, különböző nyelvfajokban kisebb-nagyobb módosítással divatozik, milyenek a hellen: αττα, szláv: otacz, vagy otecz, lapp: attye, góth: atta, tatár, török ata, szanszkrit tátasz, csuvas: atte, angol: dad, daddy, czigány: dádé stb.
