ARATÓ
ARATÓ, (ar-at-ó) mn. és fn. tt. arató-t, tb. ~k. Aki aratással foglalkodik, illetőleg személy, munkás, aki arat. Arató leányok, legények. A szoros értelemben vett aratótól, aki a gabonát vágja, különbözik a marokszedő, kévekötő, kepéző, gereblyéző. Részes, napszámos arató. Aratókat fogadni. Aratóknak főzni, enni adni.
