AKARATLAN
AKARATLAN, (ak-ar-atlan) mn. tt. akaratlan-t, tb. ~ok. 1) Akinek független akaró tehetsége nincs, akarathiányban szenvedő. Különösen szabad, beszámítható akaratot nélkülöző. Akaratlan csecsemő, őrült. 2) Szabad akarattól nem függő, abból nem származó, akarat ellen való, kényszerített, nem szándékolt. Akaratlan bántás, sérelem. Határzóilag am. AKARATLANUL. Ez akaratlan történt.
