ABRINCS
ABRINCS vagy ABRONCS, (abr-oncs) fn. tt. abrincs-ot. Gyűrű vagy karika formára öszvefoglalt, vasból, vagy más fémből vagy fából való szalagnemű kötőlék, melylyel a hordókat, vagy más henger alakú edényeket, s hasonló műveket, testeket körülfoglalják, s megerősítik. Abrincsot húzni, verni a hordóra. Elpattant az abrincs. Abrincscsal keríti farát. (Gúny népd.) Elemezésre nézve l. ABR.
