zsindely
zsindely [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Fenyő-, tölgy- v. bükkfából hasított, egyik hosszanti oldalán vékonyra faragott, másikon horonnyal ellátott hosszú, keskeny falemez; épületek tetejét pikkelyes elrendezésben egymáshoz illesztve fedik vele főleg fában gazdag vidéken. Két palota áll ott, fazsindelyes, de a zsindelyek zöldre vannak, festve. (Gárdonyi Géza) || a. E lemezeknek egyazon épület tetején való összessége. A falak már állanak, de zsindely még nem födi a házat. Mormolnak szelei a fagyos éjszaknak. A zsindelyre vastag jégcsapokat raknak. (Csokonai Vitéz Mihály) Sok háznak sötétszürkére fakult korhadó nád a teteje, másoké zsindely vagy cserép. (Nagy Lajos)
2. Tetőcserép. Téglából a fala [a háznak], égetett zsindelyből a teteje. (Eötvös Károly)
Szólás(ok): (népies, tréfás) zsindely van a házon v. a háztetőn: óvatosan beszéljünk, mert olyan személy van a társaságban, akinek vmit nem szabad v. nem tanácsos meghallania.
Szóösszetétel(ek): 1. zsindelyfedél; 2. fazsindely.
zsindelyzet.
