zsibbadtság
zsibbadtság [zsibbatság v. zsibbaccság] főnév -ot, -a (csak egyes számban) (hangfestő)
1. A zsibbadt (1) melléknévvel kifejezett állapot; zsibbadás. Zsibbadtság van a könyökömben. Szívét, fejét valami tompa zsibbadtság fogta el. (Tolnai Lajos)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) A zsibbadt (2) melléknévvel kifejezett (lelki)állapot; az érzékek és a tudat tompultsága; lelki, szellemi bénultság, tehetetlenség, érzéketlenség. Lelki, szellemi zsibbadtság. Széchenyi szavára a nemzet ocsudni kezdett zsibbadtságából. Élet, aléltság, zsibbadtság és tett … Egyformák immár elszánt magamban. (Ady Endre)
zsibbadtsági.
