zúgás
zúgás főnév -t, -a (csak egyes számban) (hangutánzó)
A zúg igével kifejezett folyamat, (hang)jelenség, ill. tevékenység; az a tény, hogy vmi zúg; zúgó hang. Halk, mély, távoli, tompa zúgás; a méhkas, a szél, a tenger, a vihar zúgása; a gép, a harang(ok), a rádió, a telefon zúgása; a fül zúgása; a tömeg ellenséges, helyeslő, tiltakozó, viharos zúgása. Furcsa zúgás üti meg a fülét. Zúgás fogadta szavait. Szóláshasonlat(ok): olyan csend van, hogy (még) a → légy zúgását is meg lehet hallani. Sátraink a tengerparton … – a Fekete-tenger zúgását jól halljuk. (Mikes Kelemen) A patakocska … az ő partjai közt lassú zúgással mormol. (Csokonai Vitéz Mihály) Viharos zúgás és fenyegető bömbölés tört ki. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. zúgás-bongás; zúgás-búgás; 2. fejzúgás; fülzúgás.
