zubog

Teljes szövegű keresés

zubog tárgyatlan ige -ott, -tak, -jon; -ni (csak 3. személyben) (hangutánzó)
1. <Víz, folyadék> rendsz. hevítve, forralva buzog, sustorog, ill. vmely oknál fogva zúgó hangot hallatva kavarog, örvénylik, mozog. A víz tajtékozva zubog a mélybe.  Csendes a táj: alig-alig Hogy a folyamzugás hallik: De majd a viz jobban zubog, Majd elborulnak a habok … (Arany János) Víz zubog a vasfazékban. (Kosztolányi Dezső) || a. <Vízben mozgó tárgy> ilyen hangot hallat. Zubog a hajó kereke. || b. (tájszó) <Víz> zuhogva folyik, ömlik, árad.
2. (ritka) <Emberi fül> zúg.  Még most is zubog a fülem belé. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
zubogtat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT