zománc

Teljes szövegű keresés

zománc főnév -ot, -a
1. Az üvegéhez hasonló összetételű, színtelen v. fémoxidokkal színezett pépes anyag, amelyet fém-, cserép- v. porcelán tárgyak felületére égetnek rá fedő-, ill. védőrétegül v. díszítésül, s amely e ráégetéssel sima, fényes, üvegszerű bevonatot ad. Átlátszó, átlátszatlan, égetett, festett, kent, rekeszes zománc; a zománc felpattogzik, megreped, lepattan, kicsorbul. A zománc az égetéskor kapja simaságát és üveges fényét.
2. (bonctan) A fog alapanyagát, koronáját borító védő bevonat. A fogat a zománc védi. Letört a fog zománca. Védenünk kell fogaink zománcát.
3. <Női arcon> kozmetikai kezeléskor haszn. alapréteg.
4. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Az emberi bőr, kül. az arcbőr felületének természetes simasága, üdesége.  Soha festő ilyen arcot nem álmodott! … zománcát a rózsaszirmok utol nem érik. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <Állat, növény testén, kül. virág felületén> finom bevonat, sértetlen sima szépség; hamvasság. A besztercei szilva zománca.  S a hímes lepke kényes, dupla szárnyán | nem veszti a szivárványos zománcot. (Babits Mihály)
5. (régies, irodalmi nyelvben) Fém patinája.  Mint szíve, ruhája is éjszín, S barna zománcok alatt jó fegyvere rejti világát. (Vörösmarty Mihály)
6. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Vmely tárgy csillogó felülete; csillogás. A szem zománca.  A tünemény … ott látszott az égen, mely elveszté kék zománcát. (Jókai Mór) A márciusi napfény … lenyalta a szép jégtábláról azt a szikrázó fehér zománcot. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, ritka, költői) Fény, dísz.  Kettős zománcba vonjuk hirneved. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || b. (átvitt értelemben, ritka) Patina (2).  Az antikságnak valami olyan zománca volt itt mindenen, amely már szinte keresettnek látszott. (Krúdy Gyula)
7. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vminek a zománca: léleknek, emberi tulajdonságnak, tevékenységnek, magatartásnak, szellemi alkotásnak eredeti, romlatlan szépsége.  Ismerém lelked fehér zománcát. (Madách Imre) [A versben] az eredeti magyar népnyelv varázsa meg van törve, a népies előadás zománca elhalványodva. (Gyulai Pál) Ne legyen az életnek egyetlen durva, szürke foltja sem, amelyet legalább ne szeretnénk a művészet szent zománcával bevonni. (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek): 1. zománcáru; zománcburkolat; zománcdísz; zománcfestő; zománcipar; zománckeménységű; zománckép; zománcmű; zománcpikkely; zománcréteg; 2. fogzománc.
zománctalan; zománcos; zománcú.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT